Az Év Fája 2015, Kápolna adatlapja
| Azonosító (ID) | 3210 |
|---|---|
| Kategória(k): | Év fája, Vallás, |
| Állapot | Jó állapotú |
| Név | Az Év Fája 2015, Kápolna |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Tolna |
| Település | Bátaszék |
| Cím | 7140 |
| Pozíció (koordináta) | 46.170322 18.700313 |
| Jegyzet | |
| Web-oldal | http://evfaja.okotars.hu/fa/2015/bataszek-legoregebb-faja-telepules-buszkesege |
| E-mail cím | |
| Telefonszám | |
| Leírás | Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége a Szent Orbán Kápolna melletti MOLYHOS TÖLGY Bátaszék Tolna megye délkeleti részén a Dunát kísérő ártér és a Mecsekhez kapcsolódó szőlővel beültetett dombvidék vonulata között helyezkedik, a Szeged-Bátaszék és a Szekszárd-Mohács főközlekedési utak kereszteződésében. A Mecsek keleti dombságához tartozik az a szőlőhegy, amely élőhelyet ad a 300 - 400 évesre becsült molyhos tölgynek. A molyhos öreg tölgy története A rendszerváltást követően az első polgármester Werner Mihály volt, aki édesapjától idősebb Werner Mihálytól hallotta, hogy a Rákóczi szabadságharc (1703-1711) utáni szerb-horváth betelepítések idején az Orbán hegyet beültették, és a tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg épen az öreg molyhos tölgy. A német betelepülők építtették a tölgy mögé a Szent Orbán Kápolnát 1754-ben, ugyanis megfogadták, ha az 1738-as nagy pestisjárvány veszedelme elmúlik, akkor kápolnát emelnek. Szent Orbánnak a szőlőhegyek patrónusának tiszteletére emelt kápolna a barokk építészet szép emléke lett. A szőlőhegyen emelt építmény, és az öreg tölgy keleti oldaláról az egész városra kiterjedő kilátás, panoráma tárul az idelátogatók elé. A tölgy a Kápolnával együtt az 1956-os jeges Dunai árvíz idején is kiemelkedő szerepet játszott, ekkor ide menekültek a lakosok az árvíz elől, és a vasárnapi katolikus szent misét itt celebrálta Bezedeki Márton az akkori plébános. Az üreg molyhos tölgy fennmaradásának titka Misi bácsi szerint az volt, hogy a település dombján dolgozó földművelők mindig gondját viselték a tekintélyes fának, száraz ágait levágták, és a csonkot megfestették, ezzel védték a betegségektől. Sümegi József a helyi II. Géza Gimnázium igazgatója, aki egyúttal diakónus és történész is, azt állítja, hogy az öreg tölgy minden bizonnyal törököt is látott. A Török hódoltság Magyarországon 1552-től 1693-ig tartott. 1686. szeptember 2-án a török elvesztette Budavárát, rá egy évre, 1687. augusztus 12-én Baranya megyében, a nagyharsányi hegy alatt (az ún. “második mohácsi” csatában) Lotharingiai Károly újra jelentős győzelmet aratott a törökök fölött. Ezzel Bátaszék és vidéke is felszabadult a másfélszázados török uralom alól. De milyen áron és milyen állapotban! A felszabadító háborúk alatt még az is elpusztult, ami a török alatt megmaradt belőle. Az öreg molyhos tölgy feltehetőleg csodával határos módon maradt életben. A lakosság körében szájhagyomány útján terjedt egy történet arról, hogy valamikor régen betiltották a szentmisét a Szent Orbán Kápolnában, ezt követően súlyos jégkár pusztította el a szőlőtermést Bátaszéken. Az akkori település irányítók az egyházatyákkal együtt jobbnak látták, ha a régi hagyomány szerint megtartják Szent Orbán tiszteletadását, hogy ezzel elejét vegyék a természeti katasztrófának, a jégverésnek. Az öreg molyhos tölgy a Bátaszék feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború. Az évszázadok óta őrködő tölgy szeretetét, tiszteletét bizonyítja, hogy minden naptári év május 25-én Orbán napján megmozdul a város apraja nagyja. Az óvodások, a kisiskolások, a gimnazisták, a katolikus hívők, a természet és a mezőgazdaság tisztelői, azaz mindenki szívesen eleveníti fel a hagyományt, mely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.) (Forrás: http://evfaja.okotars.hu/fa/2015/bataszek-legoregebb-faja-telepules-buszkesege) 2016-02-27 1 0 46.170322, 18.700313 Webalbum/NaviCard/Bátaszék(2015évFája-Kápolna).png 1 3211 széki ciszterci apátság H Bátaszék 7140 Szent István tér 2. 3211 http://www.bataszek.hu/romkert_6576 Dél-Dunántúl Tolna 0 Vallás 2018-02-07 2018-02-07 2018-02-07 Webalbum/Magyar/Megyek/Tolna-megye/Bátaszék/thumbs/DSC_3515.JPG 46.188145 18.726173 1 Webalbum/Magyar/Megyek/Tolna-megye/Bátaszék/index.html Saját képek (az index képekre kattintva nagy méretben is megtekinthetők, lejátszhatók! https://hu.wikipedia.org/wiki/Bátaszék wikipedia.hu http://www.muemlekem.hu/muemlek?id=8550 muemlekem.hu https://www.facebook.com/europaihataroknelkul/posts/1644166302331239 Bemutató FB albumom A cikádori, más néven széki ciszterci apátság története Magyarország első, a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságát 1142-ben alapította II. Géza király. Tolna vármegyében, a Duna folyó közelében, királyi bortokon letelepítette a cisztercieket. A „szék” a földrajzi környezetnek megfelelő mocsaras, lápos jelentésnek felel meg. A ciszterciek megjelenése előtt a nép ezt a mocsaras, lápos területet Széknek nevezte. Az apátság helyén lévő falut pedig Székudvarnak. A Cikádor helynév előtagja a szék szót rejti, a teljes név a Székudvar torzított formája. A monostor virágzó életét a tatárjárás 1242-ben átmenetileg megakasztotta. A pusztítás igen nagy lehetett. A tatárok kivonulása után a monostort nyilván annyira rendbe hozták, hogy lakni lehessen benne, a templomot, vagy bizonyos részét istentisztelet céljára ideiglenesen helyreállították. A 14. század Cikádor lassú hanyatlásának korszaka. Birtokait az apátság felélte, elzálogosította, vagy bérbe adta. Szék és a birtokok világi kormányzók, gubernátorok irányítása alá kerültek. Mátyás király 1478 körül elvette a gubernátoroktól a cikádori (széki) apátságot és birtokaival együtt egyesítette a szomszédos, ugyancsak királyi alapítású bátai bencés apátsággal. Az eredeti Szék településnévhez kapcsolták a Báta nevét és így lett belőle Bátaszék. 1526-ban Bátaszék közelében, a mohácsi síkon zajlott a tragikus kimenetelű csata. Néhány év múlva I. Ferdinánd király egy palánkot (földerődítmény) emeltetett, amelyet Ibrahim török pasa 1529-ben megostromolt és elfoglalása után lerombolt. Nemsokára újjáépítették a törökök, aki ezután 150 évig ültek a bátaszéki palánkvárban. Nagyobbrészt kőfal, négyszögű és félköríves tornyok, továbbá félsáncok és száraz árok veszi körül, ezek között néhány sárból tapasztott kerítés van. A palánk belül igen silány és szák alkotmány a romba dőlt falak és kőrakások között, melyek régi templomokból és épületekből maradtak. A bátaszéki palánk a török kiűzése után teljesen eltűnt. Bátaszék környéke 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1694-ben Jány Jakab birtokába került, aki először szerbeket, majd 1718-tól németeket telepített le itt, akiknek templomra volt szükségük. A középkori romtemplom szentélye megfelelt misézésre, a falai épek maradtak. Később a szentélyhez délről oratóriumot építettek. A barokk templom a középkori apátsági templom maradványaira épült. A 19. század második felére igen rossz állapotba került. Az új templom építészeti terveit a budapesti műépítész Hofhauzer Antal készítette. A templomot a régi barokk templom mellé tervezte, úgy, hogy a barokk ispánlak épületeinek lebontása után szabad téren álljon. Így jól kapcsolódik az 1794-ben felállított barokk Szentháromság szoborhoz, melyet 1997-ben újítottak fel. Az új templom építését 1899. július 4-én kezdték el. Gyakorlatilag 1902-ben készen volt. Az ünnepélyes átadásra a régi templom lebontására 1903 nyarán került sor. A templom téglából épült, neogót stílusban, három hajóval, kereszthajóval, sokszögű, támpilléres szentéllyel, melynek egyik oldalán a Szent Sír-kápolna, a másik oldalán a sekrestye áll, oratóriummal. A hajó nyugati végében van az orgonakarzat. Az egész templomtér neogót boltozattal fedett. Az épület nyugati végében emelkedik a 82,45 m magas torony, amely Magyarország második legmagasabb templomtornya. A fő és kereszthajót hatalmas hármas ablakok, a szentélyt öt nagy ablak, a mellékhajót, pedig öt-öt kisebb kettős ablak világítja meg. A főoltáron arany mezőben a Boldogságos Szűz relief szobra áll, Szent László és Szent István kíséretében. A Szent Sír-kápolna oltárában a halott Jézus szobra látható. A középhajók egyik oltára Páduai Szent Antalnak van szentelve, Szent Margit és Szent Erzsébet szobrával, a másik oltár Szent Józsefnek van ajánlva. Az oltárok, a szószék, és az orgona bútorzata Leivisch Róbert szombathelyi oltárépítő műhelyében készült, a padok és a gyóntatószékek German Ferenc pécsi műasztalos alkotásai. A templom neogót stílusához illő dekoratív kifestés Bátori Mihály szabadkai „műfestő” kezét dicséri, a figurális falképciklusok Krikler József festő alkotásai. Az orgonát Angster József és fia pécsi orgonacége készítette. Az épület kívül-belül egységes stílusú, műgonddal készített alkotás, belsejét az egyházközség néhány éve felújította. A monostor feltárása A 19. század elejére teljesen feledésbe merült, hogy hol állott a cikádori ciszterci monostor. Az apátság helyének azonosítása csak régészeti feltárással volt lehetséges. 1994. nyarán dr. Zakar Polikárp zirci főapát – akkor a ciszterci rend generális apátja – megbízása alapján. Kutatóárkokkal volt megállapítható, hogy jó helyen keresték. Mintegy 1,5 m-es török pusztulási réteg fedte a falakat többszörös égés nyomával, törököktől származó beásásokkal. A törökök a templom keleti részét mecsetnek használták, a későgótikus szentélyhez még minaretet is építettek. A templomhajóban laktak a janicsárok, a mellékhajófalak bontásából nyert téglákkal kisebb helyiségeket választva el maguknak. A maradványok teljes kibontására 2000 nyarán került sor. Háromhajós, keresztházas épület, egyenes záródású szentéllyel, a keresztházakban két-két kápolnával, a hajóban négyszögű pillérekkel. A szentély alig emelkedik ki a kereszthajóból, és mélyen benyúlik a keresztházba. Cikádor erős építészeti kapcsolódást mutat az anyaapátsághoz (Heiligenkreuz) A romkert Kialakítását a NEKÖM pályázatán nyert pénzösszeg tette lehetővé. A romkert a második építési fázisban kialakított keresztházas templom alapjait mutatja be, az 135-es átépítés padlószintjén, megtartva a szentélylépcsőket, bemutatva a főoltárt és a keresztházi kápolnák két-két oltárát. A romkert a városközpont kiemelkedő fontosságú látványossága lett, ahol a neogót templom melletti parkban látható az 1848-as szabadságharc és az első világháború hőseinek állított emlékmű. (Forrás: http://www.bataszek.hu/romkert_6576) |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2018-02-07 |
| Legutóbbi módosítás | 2021-07-14 |
| Első látogatás dátuma | 2018-02-07 |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2016-03-27 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.