Teleki Wattay Kastélyszálló és Étterem adatlapja
| Azonosító (ID) | 657 | |
|---|---|---|
| Kategória(k): | Kastély, Étterem, Kastélyszálló | |
| Állapot | Jó állapotú | |
| Név | Teleki Wattay Kastélyszálló és Étterem | |
| Régió | Pest | |
| Megye | Pest | |
| Település | Pomáz | |
| Cím | 2013 Templom tér 3. | |
| Pozíció (koordináta) | 47.651060 19.019110 | |
| Jegyzet | ||
| Web-oldal | http://www.telekikastelyszallo.hu/ | |
| E-mail cím | info@choralcastle.hu | |
| Telefonszám | +3626/525-610 | |
| Leírás | A 2004 és 2007 között felújított, 2 hektáros barokk park közepén álló épület, szállási és étkezési szolgáltatásokat is nyújtó, bentlakásos rendezvényközpontként és zeneművészeti szakmai bázisként működik. A Magyar Kóruskastély a továbbképzések, kurzusok, edzőtáborok és hangversenyek szervezése mellett más szakterületeken szervezett műhelyfoglalkozásokra, előadásokra, kiállításokra és találkozókra is kiváló helyszín.
A kastély története (forrás: Móczár Gábor művészeti igazgató - Magyar Kóruskastély) A Pilis kapujának is nevezett Pomáz Budapesttől 4km-re, Budakalász és Szentendre szomszédságában, a Duna-kanyar hegyei közé benyúló völgyben települt meg. Pomázról kis hegyipatak mentén kanyarog az út át a Pilis-hegységen, fel a szakrális Dobogókőre, a szemlélőben a Brassó-Pojánára kapaszkodó út szépségét villantva-sajdítva fel. A település környéke a rómaiak előtti évezredekben is lakott terület volt, a kor emlékei közül pénzek, feliratos kövek és egy kőszarkofág maradt fenn. Az Árpád-kori falu és környezete a XII. század végén a dömösi apátsághoz tartozott, később török fennhatóság alá került, de a XVI. századi nagy járvány idején a lakosság zöme kugában, azaz pestisben kihalt, részben elköltözött. Több mint száz év után a Szentendrei-sziget déli csücskében lévő Bolgár nevü falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Pomáz-pusztát, és idetelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak szerb lakosságát. (Igazi látványosság a szerb templom a rokokó stílusú ikonosztázával és a gótizáló szerb kereszt.) Később több hullámban németek és szlovákok érkeztek ide, de a XX. század fordulója után jelentős mértékben nőtt a betelepülő magyarok száma is. (A II. világháború után innen is sok német anyanyelvű polgárt telepítettek ki.) A XVII. század elején Pilis vármegye életében jelentős szerepet játszó (mivel mind a két fél, a keresztény és a török elismerte) Bornemissza család leszármazottja a Wattay család. ők építették a grófi kastélyt a két templom feletti dombon 1773-ban, barokk stílusban. A földszintes, árkádos, manzárdtetős épület oromzatán a rokokó kőfaragvány a kastély építőjének címerét mutatja. Az épület méreteire jellemző, hogy kétszintes pincéje lovas kocsival is járható. Kétszáz év múlva a Teleki család megvásárolta, és eklektikus stílusban átépítette. A kastélynak olyan hírességek voltak a vendégei, mint Pálóczi-Horváth Ádám, Erdélyi János vagy Vachot Sándor. A hagyomány szerint a reformkori tudós, a Magyar Tudományos Akadémia elsőelnöke, Teleki József itt írta A Hunyadiak kora című tanulmányát és egyéb történelmi munkáit. Az épületet a grófi család az I. világháború után hadiárvaház céljára felajánlotta. Így lett előbb árvaház, majd gyermekvédelmi intézmény. A Pilis kapujának is nevezett Pomáz Budapesttől 4km-re, Budakalász és Szentendre szomszédságában, a Duna-kanyar hegyei közé benyúló völgyben települt meg. Pomázról kis hegyipatak mentén kanyarog az út át a Pilis-hegységen, fel a szakrális Dobogókőre, a szemlélőben a Brassó-Pojánára kapaszkodó út szépségét villantva-sajdítva fel. | |
| Adatbázisba rögzítés dátuma | 2007-01-01 | |
| Legutóbbi módosítás | 2016-06-03 | |
| Első látogatás dátuma | 2016-06-03 | |
| Legutóbbi látogatás dátuma | 2010-01-23 |
Fotógaléria (Mappa tartalma)
Ehhez a kastélyhoz nem található képmappa, vagy a mappa üres.